Törékeny Álmok: 2012

2012. augusztus 13., hétfő

3az1ben (3 torta 1 hétvége)

Az elmúlt hétvége 3 tortát szült. Meglepődtem, hogy nagyon jól haladtam. Azt hiszem már kicsit nagyobb rutinnal szerveztem meg a dolgaimat, mint eddig. A piskótákat pikk-pakk kisütöttem, elégedetten vettem tudomásul, hogy nem csak én voltam csúcsgyors (magamhoz képest), de a tortalapok is szépek lettek.

A 3 torta közül 2 saját elfogyasztásra (Lezzel mind a ketten most ünnepeltük a születésnapunkat) 1 pedig olyan köszönetként sütődött.

Első sorban a köszönet tortáról ejtenék pár szót: Mivel Gyuri szomszéd nagyon kedves és segítőkész volt, így egy tortával gondoltam meghálálni a hozzánk való jóságát. Egy alkalommal beszélgettem Vele, és szóba kerültek a torták. Megkérdezte, hogy Neki mikor sütök valami finomat? Hát, itt volt az alkalom, hogy a vasárnapi ebédet egy 20 cm-s tortával megkoronázzam. A beszélgetésünk során Ő a fekete erdő tortát emlegette, nos egy ilyen tortára nem készültem rá, de gondoltam egy kellemes gyümölcsös, joghurtos torta elnyeri az ízlésüket. :) Leznek őszibarackos joghurtkrémes volt a kívánsága ( a másik verzió puncs volt, de azt leszavaztam!) így nem volt kérdéses, hogy az emberem tortakrémjéből készítek többet, és azzal fogom megtölteni a hálatortám. Ezt a krémet Anikó névnapi tortájánál már kipróbáltam, és nagyon finom, így azt vetettem be ismét. A krémet egy tortás blogon nézelődve találtam és fordítottam le, nem is igényel nagy munkát, viszont tényleg szuper. Nem kívántam túldíszíteni, így kék fondant-nal borítottam és egy sárga fantázia virágot biggyesztettem a közepére. Még mielőtt a másik két tortának neki kezdetem volna, gyorsan el is jutattam a tulajdonosához, így nem kellett azon gondolkodnom, hogy miként férek el a hűtőmben. Íme, így nézett ki:

5.-én volt a férjem, Lez születésnapja. Mivel igazi vízműves, még talán a lelkét is adná a cégért, így Ági barátnőm ihletésére elkészítettem számára egy mellékmérőt. Jó magas lett, mivel nem spóroltam ki a krémet a tortából. Kék fondant-nal voltam be, és a „vízóraállás” ahol a köbmétereket mutatná, úgy készültek, hogy az a betöltött éveit szimbolizálta. Lent a kis tekerős izék pedig a születési évét, visszafelé olvasva. Leznek nagyon tetszett, mondhatni boldog volt, talán soha nem örült még ennyire egy mellékmérőnek. :)

Mivel a saját születésnapomat 12.-én ünnepelem, magamnak is készítettem egy tortát, olyan József Attilásan: „Ajándék, mellyel meglepem magam…” A családban nagy kultusza van a csokoládé töltelékeknek, így a Royal torta krémje lett átgondolva a család ízlésére. Nem vanília pudingos, hanem étcsokoládés pudinggal készítettem el. A saját tortámnál kicsit szerettem volna utalni a másik hobbimra, az üvegfestésre, és így jött az 5let, hogy egy régebben üvegre vitt gésát fogok royal icing-el felvinni a tortára, legalább az azzal való rajzolást is próbálgatom (erre egy saját torta tökéletesen megfelelt). Azt hiszem, most kicsit sűrűbb lett, mint a keverő pultos tortánál, nehezebb volt vele bánni, de a végeredménnyel elégedett voltam. A gésát magát gombostű segítségével „felkontúroztam”, átrajzoltam a tortára, a kicsi lyukakat kellett csak követnem a szürkére színezett cukormázzal. Itt nagy hasznát vettem, hogy üveget is szoktam kontúrozni, talán ennek köszönhetően nem fáradt el a kezem a levegőben való lógatástól. :)

Vasárnap ebéd után, nagy sikert aratott a két tortánk. Az íz teszten mind a kettő sikerrel vizsgázott. Itt szeretném megköszönni Misztiknek és KicsiNónak az ajándékomat. Ők egy kézzel készített kötény és fejkendő szettel járultak hozzá a tortasütéses bolondériámnak. Húgom még annyit hozzáfűzött, hogy most már muszáj lesz cukrásznak lennem, ha már megtervezte a logómat.

2012. július 28., szombat

Egy megszeretett torta, KicsiNó születésnapjára:

KicsiNó szülinapját mostanában ünnepeltük. Az ízig-vérig Rák lelkének valami nagyon szépet szerettem volna adni, így jött az ajándék dobozforma, kávé krémmel töltve. Most kimaradt az Ördögűzés, a krémmel jól pórul is jártam. Kénytelen, kelletlen fel kellett egy kis zselatinnal turbózzam, hogy ne folyjék ki a piskóta lapok közül ki a krém.

A húgom Brit fanatikus (bocsi, Skócia a mindene, de ha foci, akkor az Angolokért drukkol), és ezért lett a doboztető Brit zászlós. KicsiNó firtatta a sárga rózsák miértjét, nincs titok, azért sárga rózsa, mert az jól kiadja a tortaalap kékjét. Azért számomra is felemelő élmény volt az a pár könnycsepp, amit KicsiNó elmorzsolt a szemében. :) (Igaz Ő azt mondja, hogy minden tortánál bőg…)

Leszámítva a krémmel történt bakit, nagyon szerettem készíteni, a rózsákkal nagyon meg vagyok elégedve, szerintem szépek lettek.

Íme képek a tortáról:

Elcsúszott névnapi ajándéktorta

Azért elcsúszott, mert június helyett júliusban kapta meg az érintett. Már terveztem, hogy Leznek kijár egy kicsi kocsi, első fordulóban szülinapjára gondoltam, és nem is lehet már, csak Máté a Suzuki a modell. A szülinap helyett névnapra kapta, és valami isteni trüffel krémmel töltöttem meg, faragtam meg a kocsit. Mondanom sem kell, nem igen lett olyan, mint az igazi, csak a szín és a sérülések hajaznak Máté valódi formájára. Mindegy! Szerettem, szerettük… :)

És akkor a képek:

Egyszerű névnapi szösszenet 2.

Anikó névnapi tortája:

Nos, egy egyszerű tortácskáról van szó. Annyi a különlegessége, hogy most első alkalommal készítettem torta töltésére joghurtos, tejszínes krémet. Nem csalódtam benne. A receptet egy román tortás blogról szereztem, fordítottam le (Google a barátod, de csak mértékkel, teljesen ne dőlj be neki). A krém nem édes, ami a melegre való tekintettel nem is volt gond. A piskótám remekül sikerült hozzá, maximálisan elégedett is voltam vele.

Díszítést nem akartam agyon bonyolítani, így jött a margaréta kiszúró és némi íróka.

És akkor a kép:

őszibarackos joghurtos töltelékkel

2012. július 1., vasárnap

Egyszerű névnapi szösszenet

Kis létszámú csapatomban minden névnapra kézzel készített ajándékot szoktam adni. Eddig üvegfestett tárgyakkal leptem meg a Lányokat, de ugye értelemszerű, hogy idén torta az ajándék.

Új hobbim első névnapi tortája Irénkének készült. Most mondjam azt, hogy nem ilyennek lett megálmodva, de olyan nagyon meleg volt a konyhába, és a vendégeink is kicsit padlóra tettek idegileg délelőtt, így már nem volt kellő türelmem azt kivitelezni.

Viszont volt alkalmam LEZ által elkészített tortaforgatómat (ez olyan MacGyver módban készült, ez is van az is van hozzá alapon) kipróbálni, és csillagos ötösre vizsgázott, LEZ is a támogató, jó fej férj szerepében.

A tortáról nem igen tudok mit mondani, gesztenyés, kicsi és rózsákkal díszítettem, némi írókával megspékelve.

És a kép a tortáról:

SOHATÖBBETKEVERŐPULT

Ezt a torta megrendelést a húgom szerezte (amiért nagy hála, hogy reklámoz, és amiért olyan nagy bizalmat fektet belém). Amíg csak levelezgettünk, hogy kellene, kb. 25 szeletes, csoki ízben, nem is volt kérdés hogy elvállalom, gyakorlatnak megteszi. Megegyeztünk, hogy június 30.-ra kell, ezután estem le a fotelről, mert elküldte a kívánt formát. Nos, visszatáncolni már nem lett volna olyan vicces, de ha ezzel kezdi, nem 100%, hogy igent mondtam volna.

Volt időm felkészülni, mert hetekkel korábban kaptam a felkérést, így kicsit lenyugodtam az első parából, letisztult a fejemben minden gondolat a tortával kapcsolatban, és elkezdtem fejben összerakni. Persze fejben határozottan egyszerűbbnek tűnt, mint a valóságban. LEZ volt olyan kedves és megrajzolta a keverő pultot méretarányosan, hogy legyen mihez számolnom majd, amiért külön hálás vagyok. A sütés a szokott módon zajlott, a díszítés is, csak kicsit lassabban haladtam, mint eddig (a meleg és más egyéb zavaró tényezők miatt, de ezt most ne feszegessük). Leszabdaltam előre a gombocskákat, majd amit tudtam, feliratoztam. Amint kész lett a gombok felpakolása (csak ne izzadt volna annyira a fondant) én is kész voltam. Aznapra úgy gondoltam, hogy itt a vége. Másnap írókáztam (nem, nem „Í” nélkül”) kicsit, hogy ne legyen olyan egybe a gombhalmaz. Írókával került fel a márka név és az ünnepelt neve is. Nagy megkönnyebbülés volt, hogy elvitték, és SOHA TÖBBET KEVERŐ PULT!

És akkor a kép:

2012. június 21., csütörtök

VIDI mez születésnapra, avagy kezdetben állj neki ördögöt űzni a konyhában

Ez a torta az első olyan, amit nem családtagnak készítettem, hanem Era barátnőm kisfiának a 12. születésnapjára. Tehát az első rendelésre készített torta. A fiatalember nagy focirajongó, és ő maga is rúgja a bőrt. A kérés az volt, hogy legyen csokis, és szerepeljen a 12es szám rajta. A szám miatt nem a mez eleje lett megformálva, hanem a háta. (Férjemnek nem is tetszett, mert szerinte lehetett volna díszesebb is, mondjuk, tehettem volna rá egy VIDI logót is)

Gondjaim itt is akadtak, már a piskóta sütésénél, mivel a gázpalack fogta magát és kifogyott, holott még érzetem szerint bírnia kellett volna. Szerencsére a tészta megsült, de ekkor megfogadtam, hogy mielőtt tortát sütnék előtte Ördögöt fogok űzni a konyhába. Aztán a következő baklövést ott követtem el, hogy az egész piskótát betöltöttem és bevontam, majd betettem a hűtőbe. Amint becsuktam az ajtaját visítottam egyet, mivel eszembe jutott, hogy még a bevonás előtt ki kellett volna faragnom a tortát. Aznap már inkább nem is nyúltam hozzá, másnapig pihent és addigra össze is állt, hogy faragható legyen. Kiszabtam papírból a formát és az mellett kifaragtam a piskótát. Szerencsére annyi krém maradt, hogy az oldalát bevonhattam a szabott résznél is, így amíg a fondant színeztem, ismét pihent a hűtőben a már mezre hajazó torta. Most nagyon jó volt dolgozni a cukormasszával, szerencsére nem szakadozott, mint a múltkor. A számot rászabtam, és barátnőmnek telefonon elküldtem a képet, megbeszéltük, hogy még egy ZOLI feliratot kíván a dolog, így azt is kiszabtam és feltettem. Másnap délelőtt mi szállítottuk le a tortát, és nagy öröm volt látni az ünnepelt arcát mikor meglátta a tortát. A facebook világában ugye nem csoda, hogy ott kaptam a hírt, hogy mindenkinek ízlett a torta. Barátnőmmel telefonon is beszéltünk, ő is említette, hogy nagy sikere volt, amitől aztán velem is madarat lehetne fogatni. :)

És most a kép (csak egyet hozok, mivel nem fotóztam róla többet)

2012. június 20., szerda

Barátnőm emeletes és szivatós tortája

Barátnőm, május 15.-én férjhez ment. Párjával a kis létszámú nászt június 10.-én gondolták megünnepelni, hogy mégis osztozzunk mi is az örömükben. Mivel sem menyasszonyi ruha, sem lakodalom nem volt a vele járó hálás és hálátlan feladatokkal együtt, arra gondoltam, hogy meglepem egy szebb tortával, legalább az legyen Neki. Emeletes tortát terveztem, nem hagyományos fehérrel, hanem színesben, hiszen nem kötött, formális lagziról beszéltünk, hanem egy kis beszélgetős, örömködös összeröffenésről. Terveim szerint a tortáról rózsák „csorogtak” le. Ehhez (mivel azon a héten délutános voltam) naponta gyártottam le a díszekhez a virágokat. Első 2 nap alig 6-6 rózsa készült, azok sem igen hajaztak az igaziakra, a hét végére már belendültem, és a virágok is formálódtak.

Szombaton „estem neki” a sütésnek, krémkészítésnek, és estére maradt a borítás. Az első problémám az alsó szint piskótájával kezdődött, mivel nem tudom milyen okból a piskóta nem volt hajlandó szépen feljönni. Pedig nem kevertem túl, de nem is siettem el a kidolgozást, nem nyitogattam a tűzhelyet, a tojás friss volt, tehát számomra rejtély mi történt. Főleg hogy az emelet piskótája pedig szép magas lett. Az alsó szint csoki az emelet gesztenye ízre lett megálmodva. Betöltöttem a lapokat és beszórtam a hűtőbe pihenni. A következő problémám a fondant volt. Már az alsó réteg bevonásakor elkezdett szakadozni, de ugye nincs gáz, újra gyúrtam, végre probléma nélkül ment fel a tortára. Az emeletnél kétszeri átgyúrás után végre szakadás nélküli lett a massza, feltekertem és tettem rá a tortára. Mire teljesen beborítottam a tortát a bevonat elszakadt pár helyen. Na, itt már közel voltam a bőgéshez, a kiborulás szélén lázasan kezdtem találgatni, hogy mivel tüntethetném el azokat a rémségeket.

Így kerültek rá elszórva a csúf pöttyök és akkor már az alsó szintre a kis virágformák. Az emelet közötti rést golyókkal festem el. Nos, ezekből a végállomáshoz közeledve pár úgy döntött jobb nekik máshol és lepotyogtak. Pedig még a férjem figyelmét is felhívtam, hogy figyeljen a hirtelen fékezésre, mert olyan nehéz és nagy a torta, hogy csak a szélvédő fogja megállítani. A lényeg, hogy odaértünk és még a Barátnőm is imádta a tortát. Anyukája is megcsodálta, főleg mikor kiderült, hogy én készítettem. Húgom vígasztalt, hogy szép lett, és különben is, mit várok magamtól, hiszen ez csak az 5. tortám, lesz ez jobb is.

Az íze mindenkit meggyőzött, de a BEST az a csokis rész volt. A gyerekek megízlelték a golyók lopkodásának édes ízét, tehát az is fokozatosan tünedezett a tortáról. Én pedig örültem, hogy végre, hosszú idő után ismét találkoztam a Barátnőmmel.

És akkor a képek:

Szóval, ha nem is volt túl szép, de egy remek napot koronázott meg. :)

2012. június 18., hétfő

Vivien Óvodai Ballagása

Elmaradtam a bejegyzésekkel, pedig készült pár torta az elmúlt hetekben.

Mivel nincs többre időm, így egyesével fogom őket bemutatni. Időrendben Vivi ballagására készített tortát mutatnám meg Nektek.

Kényes ízlésű hölgyeményünknek a fondant-os borítású torta túl édes, így bevonat nélkül készítettem a nem édes és jól bevált tiramisu krémemmel töltött tortát. Kakaós piskótát sütöttem, kétfelé vágtam és úgy rétegeltem a sajtkrémet, hogy két réteg krém közé kávés babapiskotát tettem.

A figurák fondant-ból készültek. A legbiztosabb abban voltam, hogy Süni lesz a tortán, mert jövendő iskolásunk a SÜNI csoportba járt. Tervbe vettem, hogy a torta egyik felén betűk és számok lesznek, ez jelképezvén az iskolát. Kellett lennie egy táblának is, amely mutatja a helyes utat az iskola felé. Sajnos a kilométerkő úgy ahogy elképzeltem nem sikerült kivitelezni, pedig az jelezte volna az óvodakezdés dátumát. A tortát miután bevontam a krémmel, a közepére helyeztem 2 kávéba áztatott piskótát, és azt is bevontam krémmel. Így egy kicsi dombocska alakult ki (nem ám olyan egyszerű az iskolások útja, mint sokan gondolják), majd megszórtam kakaóval. Az út fehér és lila fondant márványozásával készült, és a két lány süni és az egyetlen fiú süni ezen haladnak végig. A fiú süni hátán az nem magnó, hanem iskolatáska (csak azért, mert a párom ezzel cukkol, hogy az bizony magnó).

A ballagás jól sikerült, párom keresztlányára igazán büszke voltam. Itt is leírom, hogy nagyon ügyes volt. A torta pillanatok alatt romokban hevert, a pusztításba besegített Vivi öccse is. :) A legelső minőségellenőrzést is ő hajtotta végre, mire beértünk a tányérokkal, már a figurákat rágcsálta, az utat felszedte. :)

És végezetül a képek:

2012. május 16., szerda

Új szerelem hobbi téren

Márciusban szökött szárba az új románcom, vagy inkább szenvedélyem? Ott kezdődött, hogy márciusban Anyukám szülinapjára készíteni kellett volna egy tortát. Munkahelyemre, csodás tortákat szoktak behozni, és innen jött az ötlet. A terv az volt, hogy elkészítem életem első bevonatos tortáját.
Keresgélésem eredményes volt, mert rábukkantam Kiskukta blogjára, innen vettem a receptet a tortalaphoz, a csokis torta krémhez, a kakaós fondant recept is innen van, sőt a csokigyurma receptet is az Ő oldalán találtam. Akkor végig olvastam az Ő blogját is, és belenéztem Lexana blogjában is. Arra gondoltam, ez is olyan mint az üvegfestés, ahol a sokat ismételt mantra a "gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni", és valahol el kell kezdeni, ami nekem így sikerült. A csokigyurmával jól elszórakoztam, még közönségem is akadt, bár nem volt egyszerű megértetni Vele, hogy ez nem játék.

Csokigyurmából rózsák

Az első bevonatos tortám

A következő torta párom unokaöccsének 2. szülinapjára készült. A tortalap, a krém a jól bevált recept volt, csak a fondant most nem kakaós volt, hanem fehér, és úgy lett színezve. A színezéshez beszereztem pár zselés festéket, Wilton márkájút, de én nem úgy rendeltem, hanem Székesfehérváron szereztem be. Mivel volt egy fotó alap ötletnek, azt kellett követni. Na, nem olyan lett mint az eredeti, de a lényeg, hogy az ünnepelt örömmel fogyasztotta. A "Gyípacik" néha Süsüre hajaznak, és KicsiNó szerint olyanok, mintha beszorultak volna egy nagy domboldalba... Na, igen! Majd legközelebb...

A második bevonatos tortám, Sógornőm segítségével készült

Az ünnepeltnek ízlett

A harmadik bevonatos tortán igen csak friss élményekkel szolgál, mivel az 5. házassági évfordulónkra készítettem. Itt az ötletet, egy régebben készített üvegfestményem adta. Így fest tortán:

és a harmadik tortám, nekem nagyon tetszik

és az íze is nagyon finom :)

A következő torta tervben van, jobb erre időben felkészülni, nem igaz? :) Addig pedig művelődök a területen egy kicsit, és tanulgatok Margit2 oldalán Edit tortasulijában.

Azért üveget is festettem kicsit...

Bocsánatot kérek mindenkitől, hogy most ennyi bejegyzést készítek, de egy jó ideje nem ment a képfeltöltés. Szerencsére Által Anikó barátnőm kisegített némi információval ezért a képözön.

Szóval a festett dolgok: