Arcunk titkai (Avagy kezdjünk tiszta üveggel...)

 
A Gésa - project nem megy olyan simán, mint elterveztem. Arra gondoltam, hogy ami elsők között színt fog kapni az az arca lesz, és nagyon okosan döntöttem. Terveimben szerepelt, hogy bájos Gésám arcát több rétegben festem ki, hogy végre olyan emberi legyen, de ember tervez a festék, pedig végez. Az első rétegnél nem is volt semmi gondom, aztán következett a második réteg... A hiba abban lehetett, hogy kicsivel több festék kerülhetett a már száraz elsőre és mikor a második réteg elkezdett száradni az alsó szépen felhólyagosodott, beráncosodott.  Bármit is próbáltam tenni az csak rontott a helyzeten, és a végeredmény a kényes forró vizes áztatás lett, ami egy 30*40-es méretű bigével nem ment olyan könnyen. Azt hiszem a forró víz nem tetszett babámnak, mivel egy figyelmetlen mozdulat által belém vágta az üvegét. Több lettem egy heggel, egy vérző ujjal és pár tapasztalati megállapítással. A megállapításaim a következők:

• Járt utat a járatlanért nem minden esetben éri meg elhagyni.
• Ha már elhagytad a kitaposott ösvényed, készülj fel arra, hogy mosnod kell.
• Legyen nálad sebtapasz.
• Ha újra kezded, maradj a megszokottnál. 

 Van olyan üvegfestő barátnőm, aki nem híve a mosogatásnak, sajnálva az elhasznált festéket. Én megrögzött mosogató vagyok, Ember szerint sokszor feleslegesen öblítem le a festéket, mert szerinte jó volt az. Na igen, Neki...

 Újra kezdtem, és megfestettem a megszokott módon, és bármit is adjon az Isten, nem nyúlok hozzá az arcához (már mint a bőrszínéhez) bármennyire nem tetszik.

Gésa újra festett arcszínnel

 Ha valaki észreveszi az első és a második közti különbséget hatalmas cuppantás, mert a kettő között van eltérés, ha csak kicsi is. :) Segítek, nem a színre gondoltam. :)

Gésa 30*40 első szakasz

 Itt a tavasz, itt van újra... A kedvem is jobb, ha szép az idő, és megérkezett az ihlet az üvegfestéshez is vasárnap. Rég vártam rá, ezért nem kapkodtam el a dolgot. Leültem hatalmas asztalom mellé, és csak tapiztam a festékeket, simogattam az üveget (persze alkoholos törlőkendővel, még valaki félre nem érti), vagyis portalanítottam mindent, mert hát az elhanyagoltságnak vannak kellemetlen tünetei. Aztán ízlelgettem magamban a témát (kb. 30 másodperc) és neki kezdtem. Az ötletet egy Gésa imádó kedves Barátnőm (remélem, mondhatom így) adta. Nem teljesen hagyatkoztam az Ő álmában előbukkant képre, de a fő elem akkor is a Gésa. Bevallom szeretek ehhez a témához nyúlni, mert hálás alany üvegre. Időtálló szépségével bármilyen stílusban jól mutat. Eddig ezekben a formákban, stílusban és színekben került fogpiszkáló végre és üvegre:

Első Gésám modern köntösben

Az első nővére

Egyszerű, de csodaszép

Szintén

Minimál stílus a nap színeiben

És ezzel szöszmötölök most:

30*40's gésásom első szakaszban, csak kontúr

  Remélem a következő részeredménnyel hamarosan jöhetek :)

Hát elkezdtem a blog írást én is. Régen nagyon jó naplóvezető lány voltam, de mára ez megváltozott.  Itt mivel lehet találkozni majd? Nos, ha minden igaz az üvegfestési ámokfutásaimat fogom itt bemutatni apró részleteiben, és szerepet kapnak egyéb őrült kreatívkodásaim is. :) Az üvegfestés már jó ideje szerelem, de mostanában kicsit hűtlen voltam a vegyszerszagú kegyszereimhez. Talán a pocsék idő hangolt le, talán a korán besötétedő szoba nem vonzott? Majd most, hogy itt a tavasz feléledek, és új erőre kap a törékeny hobbim is. Talán... Azért alkottam kicsit, ha nem is üvegre. Az év első alkotása egy csodaszép Hókirálynőnek a farsangi jelmeze volt, és a csillogó szemek miatt megérte az összes előkészület, ráfordított idő. És íme Ő, a Hókirálynő:

Vivi Hókirálynő

 Vivi méltósággal viselte a próbákat (csak néha volt türelmetlen) és a farsangi bulin a ruhát. A jogarról igaz elfelejtette hogy micsoda, de azt hiszem, ezt betudhatjuk az izgalomnak és a színpadnak. Sajnálom hogy eme hatalmi jelképről külön fotó nem készült, pedig megérdemelte volna. A felső része egy 2 literes műanyag flakon felső részéből lett levágva, és pár helyen hol mélyebben, hol kevésbé mélyen bevagdalva. Egy teamécses lángja felett formáltam meg olyan virágkehely formára, majd lefestettem temperával, jól megszórtam csillámporral és ezzel már kész is volt a jogar feje. A szára az már más tészta. Egy átlátszó műanyag cső lett a kupak helyére ragasztva és decoupage ragasztóval rögzítettem egy hosszú fehér kreppszalag csíkot egészen a végéig. Hogy a rögzítő ragasztást elfedjem, kreppcsíkot tekertem körbe a flakon szájánál és bevagdaltam, ettől lett az a fűszoknya jelleg. A régóta meglévő felsőt eltekintve minden hulladék anyagból készült, de a királynői pompa így is megvolt. Kis Barátnőm közölte, hogy jövőre is királynő lesz, tehát agyalhatunk majd ismét, hogy miként oldjuk meg a jelmez dolgot. 

  

A másik év eleji kreatívkodásom azért kapcsolódik az üvegfestéshez, hiszen üvegfestékkel bemaszatoltam egy üvegvázát. :) Egy kedves Barátnőmnek készült névnapjára, bár alapos késéssel.   

Tuffolással készült üvegváza

 Megsúgom, hogy rengeteg festéket felszedett, de élőben sokkal szebb a színe és Barátnőm is örült neki, és aki látta annak tetszett is. A színe miatt szerettem, hiszen a hidegben jól esett a napcsókolta színeket felmázolni az üvegre. Nem lett átlátszó, ami a sok sok arany színű festéknek köszönhető amit minden színhez jócskán kevertem.