Új szerelem hobbi téren

 Márciusban szökött szárba az új románcom, vagy inkább szenvedélyem? Ott kezdődött, hogy márciusban Anyukám szülinapjára készíteni kellett volna egy tortát. Munkahelyemre, csodás tortákat szoktak behozni, és innen jött az ötlet. A terv az volt, hogy elkészítem életem első bevonatos tortáját.
 Keresgélésem eredményes volt, mert rábukkantam Kiskukta blogjára, innen vettem a receptet a tortalaphoz, a csokis torta krémhez, a kakaós fondant recept is innen van, sőt a csokigyurma receptet is az Ő oldalán találtam. Akkor végig olvastam az Ő blogját is, és belenéztem Lexana blogjában is. Arra gondoltam, ez is olyan mint az üvegfestés, ahol a sokat ismételt mantra a "gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni", és valahol el kell kezdeni, ami nekem így sikerült. A csokigyurmával jól elszórakoztam, még közönségem is akadt, bár nem volt egyszerű megértetni Vele, hogy ez nem játék.

Csokigyurmából rózsák

Az első bevonatos tortám

 A következő torta párom unokaöccsének 2. szülinapjára készült. A tortalap, a krém a jól bevált recept volt, csak a fondant most nem kakaós volt, hanem fehér, és úgy lett színezve. A színezéshez beszereztem pár zselés festéket, Wilton márkájút, de én nem úgy rendeltem, hanem Székesfehérváron szereztem be. Mivel volt egy fotó alap ötletnek, azt kellett követni. Na, nem olyan lett mint az eredeti, de a lényeg, hogy az ünnepelt örömmel fogyasztotta. A "Gyípacik" néha Süsüre hajaznak, és KicsiNó szerint olyanok, mintha beszorultak volna egy nagy domboldalba... Na, igen! Majd legközelebb...

A második bevonatos tortám, Sógornőm segítségével készült

Az ünnepeltnek ízlett

 A harmadik bevonatos tortán igen csak friss élményekkel szolgál, mivel az 5. házassági évfordulónkra készítettem. Itt az ötletet, egy régebben készített üvegfestményem adta. Így fest tortán:

és a harmadik tortám, nekem nagyon tetszik

és az íze is nagyon finom :)

 A következő torta tervben van, jobb erre időben felkészülni, nem igaz? :) Addig pedig művelődök a területen egy kicsit, és tanulgatok Margit2 oldalán Edit tortasulijában.

Azért üveget is festettem kicsit...

Bocsánatot kérek mindenkitől, hogy most ennyi bejegyzést készítek, de egy jó ideje nem ment a képfeltöltés. Szerencsére Által Anikó barátnőm kisegített némi információval ezért a képözön.

 Szóval a festett dolgok:

Névnapi váza Piroska barátnőmnek

Gyimesi hímes tojások üvegre álmodva

Gyimesi hímes tojások üvegre álmodva

Gyimesi hímes tojások üvegre álmodva

Gyimesi hímes tojás üvegre álmodva

Anyák Napi A4-es

Anyák Napi A4-es

Anyák Napi A4-es

Anyák Napi A4-es

Anyák Napi 9*10 méret

Anyák Napi 9*10 méret

Anyák Napi 9*10 méret

Anyák Napi 9*10 méret

Anyák Napi 9*10 méret

Anyák Napi 9*10 méret

Anyák Napi 9*10 méret

Anyák Napi 9*10 méret

A Gyimesi hímesekhez Antalné Tankó Mária gyűjteményét használtam fel. 

Kalandozások kora

Kicsit letértem az üvegfestés útjáról:

Krepp papírból rózsa

Őszi ajtódísz

Karácsonyi ajtódísz

Gyertyatartó cserepekből

Valentin napra ajtódísz

Húsvéti ajtódísz

Gyertyatartó cserepekből 2.

A Gésa szerelme

Jelentem, elkészült. Nem mondhatom, hogy kicsit sem volt rögös az „út” eddig, de most az elégedettség tölt el, ha elég messziről szemlélem a leányzót. Azért kell a megfelelő távolság, hogy nem lássam a hibákat, melyeket vétettem. Nem győzőm hangsúlyozni, hogy kerülnöm kellene az ezüst és arany kontúrokat, mert ezekkel valahogy nem tudok megfelelően bánni. Persze ha már beharangoztam, jöjjön a kép is.

A Gésa szerelme

Amíg a Gésa szárad

Hogy mi adott új lendületet, azt nem tudom. Talán az augusztus 6.-ai gödöllői mini találkozó, vagy az isteni üvegfestő esszencia, esetleg a társaságtól ellopott sok-sok energia, de akármi is adta, köszönet érte. Amíg a kenyérlángos sült (Lez olyannyira megkedvelte Anikóéknál megízlelt finomságot, hogy ezt rendelte ebédre), én megtuffoltam a kép hátulját. Mivel a hátulját tuffoltam kicsi citrom, narancs és piros festékkel, valamint megszórtam kis arany pigmenttel, a felső rész keretét csak úgy tudtam megfesteni, ha üres festékesüvegekkel alátámasztottam. A Gésám jelenleg száradás alatt, és bár nem szép, de igen csúnya. Fotózni később fogom csak, mert kicsit most problémás lenne, de addig is mutatok két új dolgot, ami a közelmúltban készült.

Idill

Ez a kép egy volt kolléganőnk nyugdíjba vonulásának alkalmából ihletődött. Sokat keresgéltem a megfelelő mintát, ami szimbolizálja is a megérdemelt pihenőévek elérkeztét, és még kellemes is a szemnek. Így született meg ez a kép.

Színes szösszenet, avagy a névnapi váza

 

A váza egy névnapi ajándék volt. Jó szokásom, hogy mindent az utolsó pillanatra hagyok, ráadásul üvegfestői vállságban szenvedtem. Bármit is kezdtem el, valahogy nem tetszett, így jött a tőlem megszokott mosogatás. ( Megrögzött mosogatásom a tali alkalmakor is viccelődések tárgya volt, de remélem lesz még alkalmam ezeken a viccelődéseken nevetgélni. – Értsétek úgy, hogy vágyom és várom a következő személyes találkozást a Network-ös csapattal) Szóval a sokadik kísérlet után jött Piroska barátnőm kreatív kifestője, amit én átvittem üvegre. Fogtam a kontúrfestéket és összefirkáltam vele az üveget. Száradás után pedig kiszíneztem. Hát ennyi lenne a sztori a két üvegizéről és születésükről. A Gésáról meg igyekszem mielőbb élvezhető fotót készíteni.

Színesedik a szerelem

 Tavasz van, visszavonhatatlanul. A május beszínezi a kopár hegyeket, tereket, utcákat és érzelmeket. Színbe borult a Gésám szerelme is.

A Pasi színesben

 

Lassan, de biztosan haladok Gésámmal. Végre a Szerelme is színt kapott, és nem olyan sápatag, mint eleinte. Mivel nálunk nem sok szamuráj szaladgál az utcákon, kicsit nehéz volt megfelelő színeket megálmodnom hozzá. Aztán rájöttem, hogy a Google a barátom és kerestem magamnak egy színes kis fickót, olyan keleti formát. Láss csodát, szakasztott mását megtaláltam a fickónak, csak pont tűvégre kapott állapotban, valaki keresztszemezte már.  Így már egyszerűbb volt a dolgom SZÍN téren. A következő, ami megakasztott az a páva volt. Bár láttam már ilyen madarat élőben, de ezt sem nevelek az udvarunkon. A gondom abból adódott, hogy vajon a pávának számszerűleg mennyi lába is van, mert én csak egyet kontúrtam fel. Aztán a színes képet alaposan átnézve megállapítottam, a pávák szépek, színesek, és csak egy lábuk van. Gyanítom, nagyon elfáradnak a sok álldogálásban, de ez már az ő problémája. Én egy lábbal festettem meg, és ha kérdezik, akkor valami mesét csak kitalálok, hogy a Szamuráj miként mentette meg szerencsétlen szárnyasunkat a haláltól, és az egyik lábát akkor veszette el a madarunk, mikor a vérengző fenevadak megtámadták. Esetleg KicsiNót kérem meg a mesélésre, valamivel jobb szóforgató, meseszínező, mint én.

... és a Gésával

A Gésa szerelme...

 Mostanában nem sok kedvem volt foglalkozni a Nővel, mivel drága párom abban mesterkedik, hogy lefagyaszt minket asszonyokat (a Lelkem nem fagyos, és azt gondolja így nincs is szükség már fűttésre, na meg hát április van vagy mi a szösz...) Fogvacogva, lilás kézzel meg nem szeretek fogpiszkázni, mert csak jobban elrontom amit már eddig elrontottam. :) Persze azért elmacáztam az orhideákkal (mondanom sem kell, nem lett olyan mint az élő).

Festve az orhideákkal

 Hétvégén aztán belevágtam a folytatásába. Megszerkesztettem a keretet, valamint felkontúrtam a Gésa szerelmét is az üvegre. A festés meg majd alkalom adtán.

A Gésa szerelme

 A Nő szeme változatlanul nem tetszik, de már nemigen merek vele piszmogni, mert csak rontani tudok rajta javítani nem.