2011. augusztus 11., csütörtök

Amíg a Gésa szárad


Hogy mi adott új lendületet, azt nem tudom. Talán az augusztus 6.-ai gödöllői mini találkozó, vagy az isteni üvegfestő esszencia, esetleg a társaságtól ellopott sok-sok energia, de akármi is adta, köszönet érte. Amíg a kenyérlángos sült (Lez olyannyira megkedvelte Anikóéknál megízlelt finomságot, hogy ezt rendelte ebédre), én megtuffoltam a kép hátulját. Mivel a hátulját tuffoltam kicsi citrom, narancs és piros festékkel, valamint megszórtam kis arany pigmenttel, a felső rész keretét csak úgy tudtam megfesteni, ha üres festékesüvegekkel alátámasztottam. A Gésám jelenleg száradás alatt, és bár nem szép, de igen csúnya. Fotózni később fogom csak, mert kicsit most problémás lenne, de addig is mutatok két új dolgot, ami a közelmúltban készült.
Idill
Ez a kép egy volt kolléganőnk nyugdíjba vonulásának alkalmából ihletődött. Sokat keresgéltem a megfelelő mintát, ami szimbolizálja is a megérdemelt pihenőévek elérkeztét, és még kellemes is a szemnek. Így született meg ez a kép.
Színes szösszenet, avagy a névnapi váza
 
A váza egy névnapi ajándék volt. Jó szokásom, hogy mindent az utolsó pillanatra hagyok, ráadásul üvegfestői vállságban szenvedtem. Bármit is kezdtem el, valahogy nem tetszett, így jött a tőlem megszokott mosogatás. ( Megrögzött mosogatásom a tali alkalmakor is viccelődések tárgya volt, de remélem lesz még alkalmam ezeken a viccelődéseken nevetgélni. – Értsétek úgy, hogy vágyom és várom a következő személyes találkozást a Network-ös csapattal) Szóval a sokadik kísérlet után jött Piroska barátnőm kreatív kifestője, amit én átvittem üvegre. Fogtam a kontúrfestéket és összefirkáltam vele az üveget. Száradás után pedig kiszíneztem. Hát ennyi lenne a sztori a két üvegizéről és születésükről. A Gésáról meg igyekszem mielőbb élvezhető fotót készíteni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése