Ez a torta az első
olyan, amit nem családtagnak készítettem, hanem Era barátnőm kisfiának a 12.
születésnapjára. Tehát az első rendelésre készített torta. A fiatalember nagy
focirajongó, és ő maga is rúgja a bőrt. A kérés az volt, hogy legyen csokis, és
szerepeljen a 12es szám rajta. A szám miatt nem a mez eleje lett megformálva,
hanem a háta. (Férjemnek nem is tetszett, mert szerinte lehetett volna
díszesebb is, mondjuk, tehettem volna rá egy VIDI logót is)
Gondjaim itt is akadtak, már a piskóta sütésénél, mivel a
gázpalack fogta magát és kifogyott, holott még érzetem szerint bírnia kellett
volna. Szerencsére a tészta megsült, de ekkor megfogadtam, hogy mielőtt tortát
sütnék előtte Ördögöt fogok űzni a konyhába. Aztán a következő baklövést ott
követtem el, hogy az egész piskótát betöltöttem és bevontam, majd betettem a
hűtőbe. Amint becsuktam az ajtaját visítottam egyet, mivel eszembe jutott, hogy
még a bevonás előtt ki kellett volna faragnom a tortát. Aznap már inkább nem is
nyúltam hozzá, másnapig pihent és addigra össze is állt, hogy faragható legyen.
Kiszabtam papírból a formát és az mellett kifaragtam a piskótát. Szerencsére
annyi krém maradt, hogy az oldalát bevonhattam a szabott résznél is, így amíg a
fondant színeztem, ismét pihent a hűtőben a már mezre hajazó torta. Most nagyon
jó volt dolgozni a cukormasszával, szerencsére nem szakadozott, mint a múltkor.
A számot rászabtam, és barátnőmnek telefonon elküldtem a képet, megbeszéltük,
hogy még egy ZOLI feliratot kíván a dolog, így azt is kiszabtam és feltettem.
Másnap délelőtt mi szállítottuk le a tortát, és nagy öröm volt látni az
ünnepelt arcát mikor meglátta a tortát. A facebook világában ugye nem csoda,
hogy ott kaptam a hírt, hogy mindenkinek ízlett a torta. Barátnőmmel telefonon
is beszéltünk, ő is említette, hogy nagy sikere volt, amitől aztán velem is
madarat lehetne fogatni. :)
És most a kép (csak egyet hozok, mivel nem fotóztam róla többet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése