Jelentem, elkészült. Nem mondhatom, hogy kicsit sem volt rögös az „út” eddig, de most az elégedettség tölt el, ha elég messziről szemlélem a leányzót. Azért kell a megfelelő távolság, hogy nem lássam a hibákat, melyeket vétettem. Nem győzőm hangsúlyozni, hogy kerülnöm kellene az ezüst és arany kontúrokat, mert ezekkel valahogy nem tudok megfelelően bánni. Persze ha már beharangoztam, jöjjön a kép is.
 | |
| A Gésa szerelme |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése